Zsenia Bozukova megnyitója
 

IDEGEN ANGYALOK
RETORTA 2005. január 21.

Klasszikus műértelmezések szerint: A műalkotás általában bezár egy világot magába, kizárja az időt, külön egészet alkot és nem nyitott többé a valóságos világ felé.
Nekem Zsenia Bozukova képeiben éppen az tetszik, hogy a nyitottság megmarad, a képek részek és egészek is egyben, külön-külön és együtt is működnek, de a kulcs az mindig a festő kezében marad. A vizuális része a képnek teljesen megoldott, azonosulni is tudunk vele, de a történet maga az élet, s a képek úgy változnak, ahogy Zsenia az életét megéli.
Zsenia művei a jelen energiáinak áramlását, a létezést ragadják meg, de képeinek megértéséhez szükségünk van a múlt elemzéséhez. Így létezés-képeknek neveztem el őket, melyek elkészülésükkor sorozatokká bővülnek.
A sorozatok mindegyikében érzelmi állapotok is megjelennek, karakteresen eltérő színekkel, de a színek változása mellett megjelennek állandó motívumok, jelszerű kis figurák a festményeken, amelyeknek speciális, ám nem konkrét jelentésük van.
Ameddig a jelek, fogalmak puszta szavakkal azonosak, addig azokat nem kell magyarázni. De pontos meghatározásra van szükség akkor, amikor a jelek valóban szimbólumok, nem közérthető, hanem szubjektív értelemben. Ilyen szimbólumokkal van dolgunk Zsenia képein.
A figurák sajátos világképet tárnak fel, ahol az ember kettőssége fejeződik ki. A dualista emberkép azonban nem fausti jellemzőkkel bír, a nem Jekil és Hyde-dal van dolgunk. Vagyis jó és rossz nem küzdenek meg egymással, nem egymás ellentétei, hanem elfogadják egymást. A jó és a rossz tulajdonság voltaképpen nem is minősítés, hanem ténymegállapítás.
Ha jól átgondoljuk morális kérdések feszegetését is felfedezhetjük ebben a problémakörben.

Ha már ismert pszichológiai módszerekkel készülnénk elemezni Zsenia képeit, akkor Jung szimbolika-elmélete a legkézenfekvőbb. A szimbólumok jelentéseit egyes esetekre nem lehet biztonsággal alkalmazni - mondja Jung, minden ember esetében más értelmezést kívánnak.
A szimbólumoknak persze az a dolguk, hogy teljes jelentéshalmazukat ne tárják fel egy-egy értelmezéskor és ezt beteljesítik Zsenia figurái, amik emlékeztetnek konkrét figurákra, mint az angyal, vagy az ufó, a marslakó ahogy ő elnevezte, jelentésük azonban merőben más, mint amit általánosan hozzá rendelünk.
Az angyal kétségtelenül a jó oldalt jelenti, ahogy általános szimbolikus funkciója is előfeltételezi, az ufó-marslakó-idegen azonban nem lenne egyértelműen a rossz, a sötét oldal képviselője, itt mégis az. A képeken a két kis figura mennyisége változik, ahogy egy-egy élethelyzetben az előnyös, máskor a kellemetlen tulajdonságaink kerülnek előtérbe.

A virág számomra a női lét szimbóluma, nemcsak a keresztény hagyományok miatt, habár nekem nagyonis oltárszerűek ezek a művek, szakralitásukat az angyalok jelenléte csak erősíti.
Nem beszéltünk még a Madárról, ami Zsenia szignója, a vég és kezdet, anyanyelvének utolsó betűje, mellyel a neve kezdődik. A hozzárendelt általános szimbolikus jelentései: a szabadság, a bölcs energiafelhasználás, a természet szeretete.

Zsenia Bozukova eddigi művei, képciklusai, sorozatai egy-egy életszakasz dokumentumaiként jelennek meg és ebbe szervesen illeszkedik a legkorábbi széria, a gyermekkori rajzok újrafeldolgozása. Ezek valóban álmok, melyek a korábbi életszakaszokat víz alatti világba helyezik.

S ezzel a szakasszal van összefüggésben az, ami számomra naggyá teszi ezeket a műveket, és az a könnyedség, amellyel ezt a fajsúlyos témát kezelni tudja a festő. Hiszen - az ellentétek egységesítése, a tolerancia, az elfogadás, az életigenlés a létezés, az emberi élet legfontosabb kérdései, és megvalósításuk manapság szinte küldetésnek tűnik.


Rokon: Idegen angyalok / Strange Angels címmel Laury Anderson - a lírai experimentális zene képviselője - adott ki lemezt még az 1989-ben, ami egy azonos című film zenéje is volt.

Kurátor: Muladi Brigitta, művészettörténész